Új Opener, Intro átszabása = hatásos nyitány

 Csak hoztak magukkal valami újat Dél-Amerikába a srácok. Az Even Better Than The Real Thing megreformált változatát, ami valljuk be dögösen szól. Mint már említettem több mint 9 éve az Elevation Tour-on szólalt meg utoljára

2009 telét írjuk. Nagy a várakozás a U2 új stúdióalbuma körül, valamikor márciusban adnák ki hivatalosan, azonban korábban kikerül a netre az anyag, ezért előrehozzák Február 27-re. Még a merevlemezen van egy Get On Your Boots mp3 01.19-ről. Nagyjából ekkor hallottam a No Line On The Horizon és a Magnificent-et is. A Get On Your Boots akkor nagy csalódás volt. A hangzás alapján Vertigo hatást akart elérni, de csak egy silány erőlködés volt. Viszont a No Line és a Magnificent egyből kedvencek lettek és sikerült őket rongyossá hallgatni a lemez megjelenéséig. Bevártam az album hivatalos debütáló dátumát jógyerek lévén. Az album verzió viszont egyáltalán nem ütött, a No Line első verziója ütősebb lett, mint az albumon megjelent steril változat. Japán verzióként található meg a neten az emlegetett változat. A Magnificent is erős, egy más együttestől egy ütős sláger lenne, de a U2-nál nagyobbak az elvárások, viszont ebben a dalban benne maradt az erő, folynak a másodpercek várjuk a katarzist, érezni, hogy ott lapul valahol, gyere elő gyere elő, hívjuk, de valahogy benne marad, egy nagyon apró szikra hiányzott mindössze neki a toplista éle. Így viszont kudarc lett az albummal együtt, hozzáteszem az általános zenerajongók körében, Én személy szerint kedvelem ezt az albumot is, vannak feledhetőbb percei, vannak pillanatai, amit csak az élő hallás után értünk meg, miért is került oda az a dallam, szöveg, vagy akármi.

Egyszerű a kérdés, melyik volt a jobb? Segítségnek ott a youtube

2009 Intro: Soon/Kingdom
2010 Intro: Space Oddity

2009 Opener: Breathe
2010 Opener: Return of The Stingray Guitar

2009 No Line On The Horizon dalok
2010 Új szerzemények

2009 Ultraviolet
2010 Hold Me, Thrill Me, Kiss Me, Kill Me

És még sorolhatnám....

Jó régen jártam errefelé. Sok dolgom is volt közben, meg a lustaság is közrejátszott.
Múlt pénteken elkezdődött a Dél-amerikai turné, és ma este már Argentínában játszanak, és még 2x. Sok újdonságot nem hallhatott a Chile-i közönség, sőt! Az újak közül egyet sem, viszont volt One Tree Hill, ami pozitív. Újdonság volt még az előző albumról hallható FEZ - Being Born dallama akár snippet-ként is felfogható, ez mellett még a Mothers of Disappeared tűnt fel a Streets előtt.

Történt közben más fejlemény is, The Edge nyilatkozott a 360 fok turné jövőjéről:
" Úgy gondolom összepakoljuk a U2 CLAW-t az amerikai turné után. Sohase mond, hogy soha, de jelen állás szerint, és ha kíváncsi vagy a véleményemre, azt mondom, hogy a turné most fog véget érni"

Az új albumról: 
" Bono beszélt különböző tervekről és ezek még mindig életben vannak. Nem akarunk kijelölni egy megadott irányt, nagyon sok új anyagunk van. És amikor a por leülepszik és vége a turnénak, adunk magunknak pár hetet hátradőlni, kitalálni és eldönteni, hogy melyik irányba haladjunk tovább. Később hozzátette: Imádjuk ezeket a pillanatokat, amikor a dolgok nincsenek teljesen fokuszban és még választhatunk jónéhány irány közül."

Közben a Twitter-en jelezték, hogy eddig legalább 5x próbálták el az Even Better Than a Real Thing-et. Utoljára az Elevation Tour-on volt hallható, annak is már 10 éve.

Mothers Of Disappeared-et tutti 100 hogy hallhatjuk, mivel a Mothers de la Plaza de Mayo is tiszteletét teszi a koncerten, de még az is előfordulhat, hogy a színpadra is felmennek. Mint tudjuk, a dal erről a csoportról szól. Engem speciel nem fogott meg a dal korábban, de a legutóbbi Buenos Aires-i élő változat teljesen kikészített:

 

The Edge kreativitása visszatért a legutóbbi nagylemezre. Több dalt is az ő gitárjátéka visz el, többek között az Unknown Caller-t is. A Moment of Surrender karakteres szólója is emlékezetes... Ez a dal még mindig üt. Sajnos a 2009-es turnén még nem értékeltem ezt a dalt, később ért be, mint több szerzemény is erről az albumról. 2010-ben pedig már nem játszották. Az Unknown Caller különleges, nincsenek benne akkordok, tulajdonképpen egy 6 perces gitárjáték az egész. Érdemes csak Edge-t figyelni végig és föltenni a kérdést, ehhez hasonlót mikor hallhattunk tőlük utoljára? Nekem egyből a War-ig bezáruló időszak jut az eszembe a pofonegyszerű, viszont annál ütősebb gitártémákkal. Ebbe a korba repít vissza egy kis időre. Fez városában Marokkóban vették fel, és ez az a tipusú dal, amit csak 1x vagy 2x kellett fölvenni és kész volt a dal. Megvolt a fejekben, ezért olyan különleges, nincs túlgondolva, mint pl a Magnificent, amit első hallás(ok)ra érezte az ember a zsigereiben, hogy ott, pont annál a résznél még egy hang beférne, vagy más hangot képzelne oda, mint amit valójában hall. Szóval a Magnifico nem állt össze annyira egésszé, mint az Unknown pedig az előbbin érződik az átgondoltság és vagy 1000szer felvehették, mire összeállt a végtermék és pont ebben a nagy munkában hagyták ki azt a szikrát, amitől ez gigasláger lett volna. Mégis örvendezünk/örvendeznek, hiszen ezt a dalt számítják The Edge nagy visszatérésének, hiszen ilyen tipusú hangzást utoljára a Joshua Tree-n hallhattunk. Na de vissza Jeremiás könyvéhez és a madarak hangjához:

 

"He says he'll change the world some day
I rejoice"

Világmegváltó lendület egy borongós délutánon. Mi lesz itt ha kisüt a nap?
Így is lehetne értelmezni a dalszöveget, ami egy elég kilátástalan helyzetet vetít elénk, de a lényeg, hogy a remény mindig megmarad. Elég negatív hangulatban születtek az October számai, azonban nagyon jó dalok vannak ezen az albumon is az összes többi lemezhez hasonlóan :D Ezért is szeretem a U2-t, ha egy punkos zenét hallgatnék előveszem a korai lemezüket, ha lazulni akkor az atyclb-ot, ha elektronika rázna fel akkor a Pop-ot, ha a tökéletes Amerika fílinget akkor a Yoshua Tree-t, alternatívaként pedig ott van a Zooropa, ill. a nloth; ha pedig a 90es évek mérvadó pop-rock albumát akarom meghallgatni ott van az achtung

De most jöjjön a Rejoice. A nyitó riffnél nem is kell több, és a szöveg sincs túlbonyolítva. 

 Ja és ma este Kép Táwn

Johannesburg: Hiányzott a Space oddity a bevonuláskor, helyette a Get On Your Boots feat. Soweto Gospel Choir verziójára vonultak be, mintegy szívességként a dél-afrikaiaknak.  Nem tért vissza a Return of The Stingray Guitar, helyette egyből a Beautiful Day-el kezdtek. 20 éve zsinórban a koncert nyitó dala az aktuális albumról hangzott el, most ez a sorozat megszakadt, utoljára régebbi nótával 92-ben kezdtek, ez a Sunday Bloody Sunday volt.
A hideg még mindig kiráz ahogy indul a Beautiful day és kialszanak a fények :D

 

I Still Haven't Found... Hugh Masekela-val, dél-afrikai blues előadó:

A koncert setlist-ből kiindulva, hozták a kötelezőt, új dallal nem rukkoltak elő, North Star balladája került be a listába, mindössze 3 dal volt a NLOTH-ról, és 1 eddig ki nem adott dalt hallhattunk, egyértelműen best of turné lett a 360 tour 2010-es köre ahogy azt már Bécsben is többen megjegyezték. A közönség nagyon lelkes volt a videó alapján. Érthető, utoljára a Popmart-on érintették Afrika partjait.
4 nap múlva Fokváros, aztán rá 1 hónapra kezdődik a latin-amerikai turné, májustól pedig az észak-amerikai. Elvileg közte 1 új lemezzel gazdagodva

Tovább mögött ritkaság

Valamelyik nap ment a vita a u2 index fórumon, hogy az Achtung Baby óta nincsenek jó B-oldalas számok. Az ...Atomic Bomb lemez készítésekor a srácok majdnem 2 albumra való zenét hoztak össze. Több track hangzása alig megkülönböztethető, de a korábbi évek mixelései után jó hallgatni ezeket, Többségük a Medium Rare & Remastered korongon vagy csak a Single/Ep-n jelent meg.

Ilyen pl az 'Are You Gonna Wait Forever'
Ami a Vertigo Single lemezen található. HTDAAB 5cd-s kollekcióm ott pihen már 2 éve a könyvtárában, de csak most januárban sikerült rábukkannom, vagy legalább tudatosulni, hogy ez egy jó dal. A gitár összetéveszthetetlen hangzás ebből az időszakból, sőt a nagylemezen fel is használták (All because of You) több helyen is, így csak ez a rövid pályafutás jutott neki. Maga a szerzemény egésze jó, lenne de a refrén elég gyenguszra sikerült.

A másik versenyző pedig a  'Neon Light' a Kraftwerk feldolgozása. Ezt csak akkor tudtam meg, amikor a youtube-on rákerestem :D Jobb mint az eredeti
11x snippet-ként is feltűnt még a POP turnén

Ne feldjük! 4 nap múlva Johannesburg-ban koncert

10 éve a Hip-Hop a csúcson volt. Legalábbis nálam... Az Outkast 2001.01.20-án jött ki a Ms. Jackson c. örökbecsűvel. Ezután még volt egy remek albumuk, rajta a Hey Ya, ezután viszont csendesen eltűntek. Én pedig fokozatosan átpártoltam a hangszereket használó bandák táborába.

Zárójelben megjegyezve, nem számoltam a napokat, hogy mikor lesz az évforduló, egy hete hallottam egy bevásárlóközpontban a számot és ma jutott eszembe feleleveníteni a youtube segítségével, a leírásnál pedig ott van a dátum

Betegség miatt nem megyek ma bulizni :( így marad az egyszemélyes táncolgatás.... Legalább az vigasztal, hogy hétfőn és szerdán kibuliztam magam
Az év bónusz slágerével búcsúztatom az óévet:

A következő lista erősen szubjektív, a szerző sajátos kifordult ízlésvilágát tükrözi, nem lesz meglepő előadó sem. Elöljáróban annyit, hogy idén a én listám is hen tükrözi a nagybetűs POP diadalát.

A tovább mögött a felhozatal

Nekem mégis a következő videó igazi karácsonyi hangulatú dalom, mivel nincs benne az ünnepet körülvevő giccsparádé

Vége a 10 koncertes Óceániai koncertsorozatnak, és ezzel a 2010-es turnénak is.
Egészen pontosan 54 nap múlva Johannesburg-ban lépnek fel, utána pár napra Fokváros. Eddig összesen 2 u2 koncert volt az országban, és ezzel együtt egész Afrikában. Jövőre megduplázódik ez a szám 4-re.
A 4. körben 5 városban adtak a srácok 10 koncertet. A végére elég jól belejöttek a régebbi dalok tolásába. Perth-ben már a Desire-t is játszották a Love Rescue Me és az All I Want Is You után. Egyelőre csak egy felvétel található a Desire-ről, érdekesség, hogy idén még egyáltalán nem játszották, és ritkaságszámba megy az is, hogy az egész zeneekar bekapcsolódjon, Most ez is megtörtént
 

A 'Scarlet'-et minden este hallhatta a közönség, általában Jay-Z nélkül. Eddig "rendes" koncerten nem is volt hallható ez a dal. Hát jó mélyről kellett kiásni, persze Aung San Suu Kyi amnesztiája is kellett hozzá...

Ritkaságszámba menő dalok közül hallhattuk a One Tree Hill-t, Bad-et (méghozzá 3x!!!!) és az Angel of Harlem-et is.
A legtöbb dalt (5) az All That You Can't Leave Behind albumról hallhattunk, és ami meglepő az első 3 album mindegyikéről szerepelt legalább 1 dal.
Először fordult elő a 360 tour alatt, hogy nem a Moment Of Surrender legyen az utolsó dal. Ez Brisbane-ben történt meg a helyi csendrendelet miatt kellett a WoWY-val befejezni a műsort.

Tovább után szemezgetés a videók közül
 

 All I Want Is You & Love Rescue Me

Köszönet a testvéremnek, barátoknak, és mindenkinek akikkel sikerült idén is eljutnom U2 koncertekre.

Legközelebb is megyünk!

Ja és persze köszönet az előzenekaroknak, akiket igazán sikerült megkedvelnem. A OneRepublic egy remek zenekar, nálam Interpol-i magasságokba emelkedtek.
Tovább mögött a koncertvideó

Előkerül végre a szájharmonika is

Ma Sydney-ben lépett fel a U2, ez volt a 25. koncertjük ebben a városban összesen, a jelenlegi turnén pedig másodjára léptek fel, tegnap volt az előző. Ennél többször csak olyan helyeken játszottak, mint NY, Boston, London vagy Dublin. Mindig különleges helyszín volt ez az együttes számára. Ezt bizonyítja a legendás ZOOTV koncertjük is, ami pár éve jelent meg DVD-n.
Várható volt tehát, hogy olyan dalokat is nyomnak majd, amiket ritkán, vagy esetleg ezen a turnén még nem. Az első este előtt a hangpróbákon elhangzott az All I Want Is You, amit ezen turné keretei között még nem játszottak, utoljára Honolulu-n 2006-ban a Vertigo turnén, és a Love Rescue Me-t is elpróbálták, ami pedig utoljára 1990-ben A Lovetown Tour-on volt benne a fő setlist-ben.
Az első koncerten nagy meglepetés még nem történt (Bad), az említett két dalt a mai koncerten játszották el, mindkettő a Rattle & Hum albumon található. Erről a lemezről csak ritkán játszanak dalokat, általában az Angel of Harlem-et, még ritkábban a Desire-t, de most jó hallani a mélyről előhúzott Love Rescue Me-t. Biztos valamilyen indokkal hozták elő a dalt, majd a videókból megtudjuk. A koncert közepén játszották el őket, ráadásul egymás után, rendesen lelassítva ezzel a koncert tempóját, de már ehhez hozzászokhattunk ezen a turnén. (UTEOTW után setlist ITT)
Az All I Want is You, mióta megjelent, azóta minden turnén hallható volt, A Zootv-n inkább Snippet-ként, 360 tour-ban most hangzott fel először, játszhatták volna Európában is. Koncerten nagyon jól szól, Én a Milánói felvételen szerettem bele nagyon, ez az a dal, amelyik életre kel a színpadon.
Még 2 koncert van hátra, utána a következő állomás Dél-Afrika 2 fellépéssel.
  Sydney mindig imádta U2-t

Tovább mögött a Lovetown Tour féle Love Rescue Me

Megvolt az 1. koncert Ausztráliában. Vártuk már az új dalokat. A Mercy-t kapta a közönség. Méghozzá szinte hiba nélkül játszották, Bono sem veszett el a szövegben. Jay-Z most a Bloody Sunday-ban rappelt, mint azt már láthattuk tavaly az MTV EMA díjátadón Berlinben. Scarlet ismét benne a set-ben, Jay-Z nélkül szerencsére. Visszatért a Bad. A teljes lista itt
Már most több videó van fent a u2tube-on, mint múlt héten az új-zélandi show-k után. És jó a minőség is. Még mindig várjuk a BFFTS-t

 

1976, Mount Temple, Dublin - Írország
A Feedback nevű zenekar, amely feldolgozásokat játszott, vagy legalábbis próbált nagy lehetőséget kapott az iskolában. Felléphettek a diákok előtt. Nagy vita előzte meg a koncertet, hogy mit is játszanak, mivel nem találtak olyan dalt, amit az elejétől a végéig el tudtak volna játszani. Így kettőre esett a választás, az első Peter Frampton - Show me The Way volt, amit Bono is el tudott énekelni és az akkordokat is szabadabban tudták játszani. Másik, hogy ez mégsem olyan nyálas mint a Bye Bye Baby.
 

A kép a Limerick-i tehetségkutatón készült(1978), amit meg is nyertek az ezzzel járó 500 font és lemezszerződéssel együtt. Innentől U2 hivatalosan is a nevük.

Ahogy azt már hallhattuk a próbák során, új belépővel bővült a setlist. Mégpedig nem is akármilyennel. A gyönyörű hangú, rendkívül tehetséges Jay-Z-vel előadták a SCARLET-et. Na, erre aztán végképp nem számított senki. Az October, mint album ezzel bekerült a setlist-be. Még Európában kiszűrödött néha a Gloria, de sajnos nem jétszották egyszer sem. (Most már csak a Pop-ból nem hallottunk semmit. Na jó, Snippet bazmeg a Discotheque a crazy tonight után).
Ezt a dalt mindössze csak 2X játszották el élőben mindössze. Az első fellépés sem ma volt, 1981. szeptember 3. napján volt egy BBC felvételen, 29 ÉVE!!! Tehát igazi közönség előtt, koncerten soha nem játszották. Érdekes, hogy ezen a felvételen volt utoljára hallható élőben a Boy-girl.
Nekem nagyon kedves az összes dal az első 3 albumról, és keveset is játszanak ebből a korszakból, ezért mindegyiknek örülök ha felcsendül.
Természetesen apropója is volt ennek a dalnak. aung san suu kyi-t kiengedték háziőrizetéből, majdnem 21 évet volt fogva tartva, kisebb nagyobb megszakításokkal. A Burma-i katonai junta vette háziőrizetbe, miután megnyerte az első szabad választásokat az országában. Ő érte énekli Bono a 'Walk on'-t és a koncerteken is kampány lett az Ő szabaddá tételének a követelése. Az eredmény akár ennek a sikereként is elkönyvelhető.
A dal nem bonyolult, inkább instrumentális dal a U2 mélyen vallásos és válságos keresztény rock időszakából. Örvendetes, hogy a 2. album után nem oszlottak fel.
Jay-Z-vel szinesítették ki ;) a performanszot, lássuk:
A rejoice énekhangja igazán magasztos
 

És fent van a youtube-on a BBC session felvétel is. Ezért jó ha a kedvenc zenekarodat töménytelen gyüjtő szereti.
Ezek az eddig elérhető felvételek. Ha lesz jobb akkor csere, de ezek a maorik nem nagyon videódzkodnak koncert közben. Nem is az a stresszes nép, ahogy hallottam eddig róluk. Ha lesz meglepetés a holnapi koncerteken, akkor jövök, Boy falls-t!!!

12 óra időkülönbség, Új-Zélandi idő szerint tegnap este elkezdődött a U2 360 tour 4. köre, Új-Zélandi és Ausztrál koncertekkel.
Az elmúlt két hónapban a bandatagoknak, főleg Edge és Bono-nak mozgalmasan telt, dolgoztak a Spiderman musical-en, aminek a zenéje nagyon jónak tűnik, ezen kívül jó pár producerrel összehozták őket mindenféle konceptalbummal kapcsolatban, reméljük 1 jó legalább kisül belőle. Megakadt a szemem egy kritikán a minap, miszerint ma a U2 csak fog nélküli oroszlán... van benne valami. Kell egy erős anyag.
Az első show Auckland-ben volt, kettőt szerveztek ide, tehát joggal várhatjuk ma este (nekünk holnap reggel) az új dalok és meglepetések eljövetelét a setlist-ben.

Teljes joggal várható volt a 'One Tree Hill', ami fel is bukkant, ez a post róla szól.
The Joshua Tree album 9. alkotása, azoknak akik keveset hallgatták ezt az albumot b-oldal szaga lehet. Az első három bomba után az album első hallásra leül, és fogadni mernék, hogy akik annak idején megvették a lemezt, a többség nem igen jutott el a második feléig a lemeznek, főleg ha kazettáról van szó. Persze a rajongókat ne soroljuk ide, mivel jó pár kedvenc található itt, sőt ha beraknám a képzeletbeli deck-emet akkor csak az 5ös vagy legfeljebb a hatostól kezdeném hallgatni, mert én azokat jobban szeretem, mint a W I W-t. (persze a streets-et öröm gitározni)
A dal Bono személyi asszisztensének a tiszteletére íródott, Greg Caroll, aki új-zélandi maori származású volt. A cím az Auckland-ben található vulkanikus dombra utal, amelyen egy fenyő állt a dal írásakor, amelyet azóta 2000-ben kivágtak maori aktivisták. Élőben a Joshua Tree harmadik körében játszották és a Lovetown tour állomásain, utoljára 1990 januárjában Rotterdam-ban. Utána nem került elő egészen 2006-ig, amikor a Vertigo turnén Aucklandben és Tokióban lehetett hallani. Most 4 év után újra nyomták, több ilyen kéne.
Single formában is megjelent, kizárólag Új-Zélandon, ahol az 1. helyen landolt. Hivatalos formában megtalálható még a The Best of 1980-1990 japán változatán Bonus track-ként. Nem készült videó az ominózus slágerhez, ezt a zélandiak úgy oldották meg, hogy összevágták az Unforgettable fire és a With or Without You képeit a temetéssel és a dombbal.
Szubjektíven szerintem nem lehet kedvencet megjelölni a Joshua Tree-ről, teljesen hanglat-napszak függő kinek melyik dal tetszik a legjobban erről az albumról. De egyet meg lehet jegyezni: ez a dal benne van a listában, ami mindig cserélődik.

És íme a tegnapi koncertrő egy felvétel, milyen tiszta a hangja minden turné elején, de jó hallgatni:

Bizonyára sokan hallottátok, hogy új EP jelenik meg az év elején Wide Awake In Europe címmel, ami rímel az 1985-ben kiadott WAI USA kislemezre.
Koncertfelvételről lehet majd hallani a Moment of Surrender-t, ami kiemelkedő produkció volt ahhoz képest, amit a lemezen steril körülmények között nyújtott, rajta lesz még az I'll Go Crazy Tonight, és először jelenik meg a Mercy, ez is koncertfelvételként lesz rajta a bakeliten. Ugyanis csak ebben a formátumban jelenik meg, és kizárólag az USA-ban, persze a gyűjtők be fogják tudni szerezni bárhol.
Több, mint a semmi, de várunk 1 v 3 nagylemezt is :) a zenekar most több producerrel is kapcsolatban van a munkálatok okán.
Épül az Új-Zélandi Auckland-ben a 'színpad' várjuk a legújabb setlist-et, én legjobban a 'Boy falls from the sky' újabb előadását várom a legjobban.
Most több időm lesz, ez a blog alpavetően a koncertélményeim megfogalmazásairól szólt volna. Ettől merészen eltérővé vált, egy beszámolótöredék van mindössze a bécsi koncertről. A folytatást hamarosan post-olom, előzetesként a legelső u2 videómat kirakom, ami Chorzów-ban lett lőve, fél perc sincs és 27 embernél több nem nézte meg :D
 

Ja, és közben 1 ÉVES LETT A BLOG!!!
Boldog szülinapot neki, remélhetőleg nem fogy ki a téma még egy ideig és sikerül pár tartalmasabb irományt is összehozni majd a jövőben.

Ma böngésztem az osztrák eventim oldalát, ahol pár u2 fan-okhoz is közel álló zenekart ajánlanak.

A legközelebbi dátum Nov. 18. Ekkor az Interpol lép fel a bécsi Gasometer-ben. A bandáról már volt ezen a blogon is szó. ITT. A 2007-es lemezük van azóta is hozzám a legközelebb, a többi munkájukat talán azzal lehetne összefoglalni, hogy kevésbé hasonlít Edge gitártémáira, tehát unalmasabbak. Jegyár: 38€ , nem vészes, ki tudja, lehet kimegyek.

A másik is elég fejbevágásként ért. A White Lies Nov. 30-án lép fel, viszont nem Bécsben, hanem 2x messzebb Ljubljanában, a jegyár 34€, viszont az útiktg 2x annyi, kár értük. Körbeutaznak minket, elmennek Zágrábba, Belgrádba, de a sógorokat is kihagyják.
Róluk még nem volt szó, ők gyorsabb tempójú rockot játszanak, jó kis elektronikával megspékelve. 1 albumuk jelent meg, viszont nagyon kifforrott anyag, új album januárban jelenik meg. Még az mr2-n is hallottam néha. Addig is az egyik legjobb dal az albumról: a klip naon hangulatos ukrán vagy orosz településen készült, a fiúk pedig zúzzák a művházban: 
 

A következő befutó a Black Rebel Motorcycle Club. Nekik az év elején jelent meg albumuk, ha jól emlékszem, a név első látásra elriaszthatja a visszafogottabb U2sokat, de ne tévesszen meg senkit, egészen jó, dallamos rockot játszanak, amerikai szájízzel. Ők már régebbi motorosok (haha) több album is van a falukon, mégsincs akkora ismertségük, mint az előző kettőnek, pedig változatosabb zenét tolnak.
Ők voltak Bécsben májusban, most is tiszteletüket teszik Ausztriában csak éppen a másik felén, nyáron voltak St.Pölten-ben is a Frequency-n, az a túra u2 miatt nem volt meg nekem tavaly, de a jövő nyár igazi fesztivál szagot sejtet, úgyh befigyelhet majd a kisváros, vagy akár az OFF, Katowice mellett.

Szóval a szomszédok el vannak látva zeneileg rendesen, és mi?
Hát itt volt a hétvégén Sting, Lady Gaga, Joe Satriani. Gagára már bánom, hogy nem mentem, de az a 20ezret átugró jegyár engem is kilökött a rostából.
Sting lányának Coco-nak megjelent az új lemeze, róla a La Roux blog ír.
Gaga pedig iszonyatos nagy tehetség. Az utóbbi hetekben nagy fan-ja lettem. Ugye visszajössz még a little hungarian monstereidhez még?
 

u.i.: Jazzénekesként csak egy lett volna a sok közül. Csak a producerek és zene/szövegírók nem tudnának ekkora sztárt faragni belőle, ő maga is kell hozzá. Zenei tehetsége megvan, ha nem is az összes dalát, de a nagyját saját maga készíti.
"She's not broken just a baby" 

Viszont borzasztó ez a haj és a hízott ülep

Megjelent az új Kings Of Leon album is. Nem kellett rá sokat várni, mivel 2 éve jelent meg az előző albumuk, amivel berobbantak saját hazájukban is végre. Rajta két gigaslágerrel, és 2010-es Grammy-n elvitték az év felvételéért járó díjat is a legjobb Rock előadásért, és  a legjobb rock dal díját is elcsípték a 'Use Somebody'-val.  Nagyok voltak az elvárások a 2010-es KOL album körül. A srácok azt ígérték az új albummal kapcsolatban, hogy visszatérnek egy kicsit a régi lemezek hangulatához, lesz egy kis kaliforniai utánérzés is benne. A Rolling Stone egyből adott 4 csillagot az albumra, de tudnunk kell, az utóbbi időben csak úgy szórják a csillagokat mindenkinek. A Use Somebody és a Sex On Fire dalok rekordokat állítottak fel, elvárásokat támasztottak a későbbiekre, nézzük sikerül-e megdönteni ezeket, megmászni a csúcsot, vagy kikerülve más utat választani?

TOVÁBB

• Hivatalos, a U2 visszatér a 98-as Popmart turné után a szavannákra, Dél-Afrikában 2 koncertet adnak, február 13-án Johannesburgban a Soccer City-ben, ahol a VB döntő is volt, majd még egyet Fokvárosban 18-án Fokvárosban.  A két koncert alkalmat nyújt majd minden bizonnyal a jótékonysági programok kiterjesztésére, Bono biztos mindent megtesz majd, hogy Afrikára irányítsa a figyelmet a koncert idején.

• Kanada. Tudjátok ott északon egy hatalmas területű ország, ahol angolul alig beszélő franciák élnek. 7 koncert már biztos, ebből 3 már lement és most készítik elő a 8. helyszínt a korábbi téli olimpia helyszínt Winnipeg-et. Ez rekord, mivel ennyiszer még stadionban nem léptek fel ebben az országban (POPmart 7 koncert), A Vertigo és Elevation turné alatt 9x, viszont ezek aréna koncertek voltak kisebb nézőszámmal.

• Csengettek az "MR2nagyonzene" rádiónak. Új vezetők ülnek az élére, eltörlik a jelenlegi zenei kínálatot. Ami nem is lenne nagy probláma, hiszen már ezen a blogon is leírtam egyszer, ezeket a műfajokat, borzalmas mix-eket hagyják meg a 7kerületi rádiónak, vagy egy kisebb lefedettségűnek, ne pedig országosan mételyezzenek az éterben. Nem a nótacsokor-humorbonbon kombóra gondolok, ha már váltani kell. Az új vezetésnek valszeg nem tetszett a sokak által alter liberálnak beállított stílus. Igaz, sokan felevickéltek az mr2 farvizén, de inkább egy külön tematikus adón kellett volna ezt megtenni, nem pedig az adófizetők pénzén. Szóval műfajváltás, esélyes, hogy visszatér a korábbi koncepció sportközvetítésekkel, ami nem baj, annál inkább a nótázás, vállalhatatlan pop arculat. Tematikus műsorok kellenek, egyszer rock, másnap RnB-vel foglalkozó műsorok, tehetséges VJ-kel, akiknek van fogalmuk a nemzetközi zenei kínálatból, nem csak az underground fórumokat bújják és nem látják a fától az erdőt. Példát vehetnének a BBC műsorstruktúrájáról. Érdemes hallgatni őket on-line.
  A Quart cikke a belvárosi ifjak ténykedéséről.
  Csak zenét játszó közszolgálati rádióra nincs szükség!

Nálam a 2. számú zenekarrá érett az utóbbi évben a KOL, a vendégelőadó rovatba kerüléstől tehát semmi nem mentette meg őket.

Nézzük kik ők?

A Kings of Leon egy amerikai rock banda, alapítva Franklin városában, Tennesse 1999-ben, a country és a southern rock-os beütést nem volt nehéz magukba szívni.
(Egyik dalszöveg így: "If you give up New York, i'll give you Tennesse" - The Face)
Jellemző stílusaik: Country, Southern Rock, Alternative, Rock, Garage, Revival.
3 testvér és egy kuzin formációja ez, de a turnén még több családtag is a technikusi részleg tagja, ismerhetik egymás jó és rossz oldalát egyaránt. 3 gitár, 1 dob felállás, mindenki vokálozik, Caleb Followil a főének és ritmusgitár általában. Eleinte valóban country és blues volt a teríték, a fő zenei benyomásokra még rányomta a bélyegét a család vallásossága, a fater az egyház prédikátora, a 3 Followil végigutazta vele a déli államokat, volt idő közben ihletet meríteni és tapasztalatot gyűjteni a helyi csajoktól is. A zenekar nevének története egyszerű, a fater 'beceneve volt a Leon', amíg az öreg prédikált, addig a srácok elnyomtak egy jó kis koncertet a helyi parókia sulijában. A kezdőrúgáshoz hozzásegített Angelo Petraglia producer ( aki elég jó nevű arrafelé ebben a stílusban),  ugye senki nem születik dalszerzőnek, a mentoruk volt, és több stílusból is merített nekik a széles látókör érdekében. Az első dalok egy garázsba bezárkózva születtek pár uncia marijuana társaságában, ahogy a tagok elmondják, anyuka vitte le a kaját nekik, csak a feladatra koncentráltak. Ennek eredményeképpen születtek meg olyan számok, mint a California Waiting, Molly's Chamber, Wicker Chair, Holly Roller Novocaine, amik nekem személyes kedvenceim ebből a korszakból.

Kattints TOVÁBB-ra és jön az életút klipekkel