A blog inaktív, raktárból leporolt jegyzetek tartják "életben" egy darabig az oldalt
A U2.com újra életre hívta "A saját U2 lejátszólistám"-at, amiben a zenekarhoz szorosan kötődő emberektől kérdezik meg, hogy melyek a számukra legfontosabb U2 dalok. Ezt a cikket el kezdtem lefordítani, eddig jutottam anno vele. Most közzéteszem
Először Garret ' Jacknife' Lee-vel beszélgettek, akivel még 2006-ban beszéltek a témáról, nem sokkal a HTDAAB kiadása után, aminek készítésében Lee is tevékenyen részt vett és segített a zenekarnak megtalálni a korai évek hangzását.
1. The Electric Co. - Boy
Még nagyon fiatal voltam, amikor ez a dal született, de már rajongóként láttam őket a Fanning-i koncerten. A The Electric Co. meglepően jól szólt a Vertigo turnén, egyáltalán nem szállt el az idő felette. Még mindig kötelező és brilliáns darab.
2. Trash, Trampoline and The Party Girl - B-oldal/Celebration kislemez
Imádom Bono hangját benne. Ritka és gyönyörködtető. Egy spontán, de egyben játékos felvétel. A Fast Cars (HTDAAB) visszhangjait ebből a dalból vettük. Gyerekként az elemes akusztikus gitáromon próbáltam eljátszani a dalt. Azt hiszem megérte volna az A-oldalra rakni ezt a számot. Elképesztő milyen zajos az eredeti felvétel.
3. Like a Song - War
Nem tudom elfelejteni mennyire szerettem ezt a dalt, amikor megjelent. Egy New York-i bárban voltam éppen, amikor a DJ felrakta. Annyira friss volt, kész voltam tőle. Kibaszottul király ez a dal!!! Egy sor mai zenére hatással van. Pl. a The Killers, Bloc Party, The Walkmen stb. Larry Mullen az egyik legjobb dobos a világon. Találékony és nagyon erőteljes zenész. Az utolsó perce annyira nagyszerű... Ha ezt ma jelentetnék meg, mint egy új bandának a dalát, akkor a legjobbak között lenne.
4. Bad - The Unforgettable Fire
A szünettől kezdve már tudod, hogy valami különleges fog történni. Himnikus, őszinte, megfontolt, kendőzetlen. Ez történik, amikor egy zenekar megszabadul attól az elvárástól, hogy menőnek kell lenni. Ez a dal még mindig üt.
5. All I Want Is You - Rattle and Hum
Ebben megtalálod a Springsteen hatást. Ugyanazt a topográfiát követi, mint a Bad. Benne van az összes U2-t definiáló hangzás - ránézésre egyszerű, de valójában komplex gitárhangzás, a basszus is tudja a saját dolgát.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.