Aki ezt a blogot szokta néhanapján pörgetni bizonyára hiányolja a posztokat, hát júni 22 óta egy deka nem született, de még vázlat formájában sem. Az utóbbi időben az én lelkesedésem is csökkent, meg Bonóékról sem hallani olyan sokat (persze a U22 és a turnékönyv elég ellenérv lehetne), illetve a prioritásaim is megváltoztak. Egyszerűen már nem megy, és sohasem ment úgy, ahogy szerettem volna, egyszerűen ahhoz hogy működjön a blog, sokkal több energiát bele kell fektetni, a mostani állapottal pedig sosem lesz nagyobb számú olvasóközönség.
Úgy döntöttem, hogy 3 év után abbahagyom ennek a blognak az írását. A blog történetében voltak jobb és rosszabb napok, nagyon jó cikkek és pocsék megfogalmazások is. Illetve már adtam számot egy párszor a blog története során, minduntalan megígértem magamnak és azoknak is akik szoktak olvasni, hogy majd jól felpörgetem a blogot. Igazából sosem pörgött annyira, amennyire szerettem volna, és a lelkesedésem is lanyhult. Egyébként a statisztikát nézve, azért még vannak idetévedők, de ők már friss tartalmat nem fognak ezután olvasni. Majd egyszer elindítok egy általános jellegű blogot és abban lesz minden, koncertélmények, utazások és zene, beleértve a U2-t is. Vagy rákapcsolok a tumblr-emre. A másik probléma az utóbbi 1-2 évben az állandó kikacsintások voltak, ami alatt a más zenekarokkal való foglalkozást értem, többször gondolkodtam azon, hogy inkább egy U2 zenei stílusjegyeihez közelálló, a holdudvar zenéjét bemutató, kritizáló blogot csinálok ebből az egészből. Végül a legtöbb és legjobb ötletek a tarsolyban maradtak, és számos jó poszt sem került sohasem ide leírva. Pl. a koncertbeszámolókat sem írtam le, pedig a blog indításakor a fő célom az volt, hogy minél több emberrel megosszam az élményeimet. Illetve egy deka albumkritika sem íródott, pedig az milyen jó munka lehetett volna kielemzni a lemezeket, utánajárni a dalok sztorijának... (szinte megjött a kedvem). Ennyi volt tehát, köszönöm U2, és remélem találkozunk még más fórumokon.
Az utolsó érv pedig, hogy kikopott a U2 a playlist-emből... A slágeres U2 dalok már rég nem hoznak lázba(kivétel JT), a szívszerelmeimet pedig már csak ritkán veszem elő. Egyébként idén nyáron ismét felfedeztem a Joshua Tree-t és annak a legnagyobb vívmányait. Mégpedig a With or Without You tökéletességét, The Edge élete műve a WOWY gitártémája, az I Still Havent Found életerejét, amit szerintem teljesen kinyírtak a gospeles koncertverziókkal.
A végső indok pedig a Július 18-tól Október 4.ig terjedő időszak legtöbbet hallgatott dalainak a listája. A top25-be nem fért bele a U2, a legjobb a Walk to the Water lett 10 lejátszással.
No. Cím Előadó
1. Starting Line Keane 34 plays
2. Strangeland Keane 34
3. Sea Fog Keane 32
4. Run With Me Keane 31
5. When It Rains Paramore 30
6. The Boys Keane 28
7. Hamburg Song Keane 27
8. Long Drive in a Slow Machine The Walkabouts 27
9. Horizon Fade The Walkabouts 26
10. Rainmaker Blues The Walkabouts 25
16. Sirály Kiscsillag 23
17. Inside of Love Nada Surf/Relient K 22
18. A Bad Dream Keane 21
19. Misguided Ghosts Paramore 21
20. Try Again Keane 20
21. The Frog Prince Keane 20
23. Motorcycle Drive By Relient K/ 19
25. Tudtam, hogy jönni fogsz Kiscsillag 18
26. The Thanksgiving Filter Drive By Truckers 13
+1 Walk to the Water U2 10
A cikk olvasásához pedig hallgassátok a következő dalt. Ez a jelenlegi kedvenc U2 dalom, még illik is ehhez a borús hangulathoz
U2 - Down all the days by MissFelix1988
Akár a Moment of Surrender is egy jó befejezés lehetne. Remélem azért aki olvasta az szerette a blogot, na csá
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
