Borzasztóx3 + csalódást keltő, hogy ilyen tehetséges zenészek csak ennyire voltak képesek + ebből is látszik, hogy ezen előadók eddig is és ezután is csak az írek háta mögött kullognak = AHK-toong BAY-bi Covered

Az egyik legjobb az eredetiről, a  Zoo Station rémgyenge a NIN feldolgozásában
A DM nem az én világom, a So Cruel fonala elcsúszott a kezeik közül
Az Acrobat egyik kedvenc dalom, azonban a Glasvegas túlzó éneke elviszi más irányba, hozzáteszem nem a jó irányba.
The Killers Ultraviolet-je tehetséges másolata az eredetinek, nem rossz, de mióta hallottuk élőben is a Light My Way-t azóta mindenkinek az a verzió tetszik.
Damien Rice eltalálta a One lehetőségeit,de már már LeoCohenes búgása nélkülözi az érzelmet.

Jack White megpróbálta eljátszani házilag barkácsolt gitárján a Love is Blindness-t, szívott hozzá egy kis hasist és ez lett az eredménye. Ez egy igazi, átértelmezett feldolgozás végre. Azt hozzá kell tenni az eredeti basszus aláfestése nem gyengén remegteti meg az emberi lelket, itt előfordulhat idegesítő blues-os gitárfutamok, de figyeljük meg a sorokkal való játékot, a rímek egymás után rakásának új nézőpontját, az énekes beleélése is plusz ponttal jár:

 

És a legjobb eddig: a Garbage Whos Gonna Ride Your Wild Horses-a, amely egy álomvilágba merít mindkét refrén között, eszméletlen jól szól, huhh, akár ki is adhatnák kislemeznek, a refrén kicsit elkapkodott, de kárpótól a többi rész, nagyon jó hangja van, lehet várni a következő Garbage albumot

 

Hátra van még a Snow Patrol Mysterious Ways, A The Fray Trying Arms, Patti Smith Until The End, Gavin Friday Fly.
Ezek is érdekesek a nevek alapján, jó lesz ez, jó lesz ez, ha ők is komolyan veszik

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.